T-10. Húsvét másnapja
Kedves Szülők és Gyerekek!
A húsvét 2 napos ünnep. Húsvét másnapján, hétfőn a világban locsolkodás van. Most a koronavírus-járvány miatt sok helyen elmarad, vagy csak nagyon szűk körben lesz.
A húsvéti locsolásról és még más húsvéttal összefüggő dologról szeretnék most szólni. Olyanokról, amiknek nincs semmi bibliai alapja. Azért teszem mégis, mert ezeket is látjátok, halljátok, találkoztok vele, és jó, ha helyére tudjátok tenni.
Sajnos a bibliai ünnepekbe az idők során sok vallásos előírás és népszokás vegyült. A népszokások egy részének pedig pogány eredete van. A húsvéttal kapcsolatos népszokások egy része pedig kimondottan káros, Isten akarata elleni pogány kultuszból ered.
Locsolkodás. Régebben nem parfümmel, nem pár csepp „kölni vízzel” történt, hanem a lányokra, asszonyokra vödörből öntöttek vizet, vagy egyenesen belemártották őket pl. egy vízzel telt vályúba. Mi értelme van ennek? Ez a pogány termékenységi kultuszból ered, mert azt tartották, hogy amint a földek akkor termékenyek, akkor teremnek sokat, ha vizet kapnak, hát az asszonyokat is meglocsolták, hogy sok gyermekük legyen.
De ez a szokás arra a legendára is visszavezethető, amely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat. Ez persze nem igaz, tényleg csak legenda. Mi tudjuk, milyen nagy áldás, hogy Jézus feltámadt, él és velünk van minden nap a világ végezetéig. Miért locsolkodnánk? Azokra emlékezzünk, akik el akarják hallgattatni az Úr Jézus feltámadását hirdetőket? Ezt nem tesszük!
Húsvéti tojás. Nemcsak festett, hanem csokoládéból készült tojások is gyakoriak. Ez is a pogány termékenységi kultuszból eredő szokás. De a tojásból kikelő kiscsibe, nem a feltámadás szimbóluma, mert a csibe nem a halottaiból kel életre. Ez is a termékenységet, a születést jelképezi, és azt akarták vele elérni, hogy a gazda jószágai nagyon szaporodjanak meg. Persze az áldást, a szaporaságot Isten adja, nem pedig egy szokás. Még veszélyesebb, ha valaki ettől pogány kultuszból eredő szokástól mágikus hatást vár.
Húsvéti nyuszi. Elterjedt szokás a húsvéti nyulat ábrázoló képeslapok küldése, valamint a színesbe csomagolt csokoládé-nyulak és plüssnyulak is. A nyúl, ahogy a tojás is, már az ókor termékenységi szimbólum: mivel a nyulak nagyon sok utódot nevelnek fel. De ennek sincs semmi köze a húsvét igazi tartalmához, az Úr Jézus feltámadásához.
Húsvéti bárány. Húsvéti képeslapokon nemcsak nyuszi és tojás, hanem bárány is van. Még a báránynak van legtöbb köze húsvéthoz. Ugyanis a Biblia Jézus Krisztust nevezi Isten bárányának, aki azért halt meg a kereszten, hogy elvegye a világ bűnét. Erről volt szó nagycsütörtökön, amikor az Úr Jézus a tanítványaival megünnepelte az Egyiptomból való szabadulást kovásztalan kenyér és a páskabárány elfogyasztásával. Húsvétkor sok országban ma is bárányhúst esznek. Azonban a bárány sem a feltámadásnak, hanem éppen az Úr Jézus halálának, áldozatának a képe. Talán azért keverik a feltámadás ünnepével, mert a kettő (az Úr halála és feltámadása) időben közel van egymáshoz.
Azzal búcsúzom most, hogy ezentúl már nem jelentkezem minden nap, hanem csak alkalom-szerűen, hetente egyszer-kétszer. De azért rendszeresen nézzétek meg a honlapot.
Sok szeretettel:
Debrecen, 2020. ápr. 13-án (húsvét másnapján)
Apostol Imre (bácsi)